0040756-637-893
  office[@]antalvendeghaz.ro

Az Antal Vendégház földrajzi fekvéséből adódóan számos közeli látnivalóval csábítja azokat, akik az itteni kultúrával, történelemmel, gasztronómiával, földrajzi sajátosságokkal szeretnének ismerkedni vagy elmélyíteni tudásukat ezen témákban.


Csíkkarcfalvi római katolikus vártemplom

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt gótikus templom a 15. században épült. Erre az időszakra utal az 1796-ban talált küszöbkő, amelyen az 1444-es évszám szerepel.

A templom oltár felőli keleti része, amely az átépítések során változatlan maradt, 14. század végi építési stílusokra utal. Az építkezés az 1350-1450. közötti időszakra tehető. Feltételezhető, hogy korábban a templom helyén egy román stílusú templom lehetett.

A fehérmészkőből faragott szentségház 1478-ban készült el.


Csíkszenttamási csonkatorony

A 11 méter magas Csonkatorony egy középkori templom maradványa, amelyet Csíkszentdomokos és Csíkszenttamás közösen épített.

A Csonkatoronytól már látszik a Feneketlen-tó és beépített környéke. A Feneketlen-tó környékét dróthálóval bekerítették, jelentőségét egy tábláról olvashatjuk: a Feneketlen-tó a Csíki-medence egyik legszebb karsztforrása.


Gyilkos-tó

Orbán Balázs a „Székelyföld leírása” című művében nem leplezi csodálatát, amikor így ír: „ A legmeglepõbb, a legelragadóbb képek egyike áll elõttünk. Még ma is, aki felsõ Olaszország nagyszerű és Svájcnak nagyszerű tavait látta, bámulattal fog e látvány elõtt megállni. Nagyobbszerű tüneményt talán igen, de szebbet, vonzóbbat bizonnyal nem rejtenek a havasok keblökben.” A tó körül magas szintű turisztikai ellátás alakult ki, amely a Békás-szoros közelségének is köszönhetõ. Amennyiben csak néhány órát töltünk a Gyilkos-tó környékén, akkor is béreljünk csónakot, amivel a kidõlt fenyõcsonkok között manõverezve csónakázhatunk a tó egy részén.


Békás-szoros

A Gyilkos-tó meglátogatása után, a Békás-patak mentén akár gyalog is továbbsétálhatunk Európa egyik természeti ritkasága, a Békás-szoros felé. A mészkõbe vájt hasadékvölgyet nehéz lesz elfelejteni bárkinek is. Nyomasztóan magas és szinte függõleges sziklaszirtek, zúgó hegyi patakok, kisebb-nagyobb vízesések, barlangok alkotják a szoros látnivalóit, amit csak a helyszínen sétálva élhetünk át igazán.


Egyeskő

Az üledékes kőzetekből felépült Hagymás-hegység sziklaformációját: a Nagy-Hagymás, a Fekete-Hagymás, az Öcsém (Ecsém), az Ördögmalom, és mind között a legszebb az Egyeskő égbe magasodó tornya alkotja. A monumentális kőkatedrális tövében épült menedékház fontos turisztikai csomópont, szép kilátással a Csíki-medencére és az azt övező hegyvonulatokra.


Szent Anna-tó

A Szent Anna-tó (románul: Lacul Sfânta Ana) egy krátertó az Erdélyi Csomád-hegység (Hargita megye) egyik kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdőhöz közel. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába. A másik kráterben a Mohos-tőzegláp található. A tó Sepsibükszád felől közúton is megközelíthető. A tó felszíne 0,22 km², alakja közel kör alakú, medre, amely az egykori vulkán krátere volt, tölcsér alakú. A víz planktonmennyisége és sótartalma alacsony (32 mg/liter), ennek ellenére a fenékre lerakódott feketésbarna iszap miatt a tó zavarosnak tűnik.


Farkaslaka, Korond, Parajd

Farkaslaka. A falut elsősorban híres szülötte, Tamási Áron emléke miatt keresik föl.

Korond. A település neve szorosan összeforrt a népművészete, különösen a fazekassággal. A „korondi" önmagában is egy márkanév. A falu teljes fűutcája ma egy egybefüggő kirakodóvásár.. A jellegzetes korondi motívumok az indákon álló madárkák, a szarvas, különböző virágok, az életfa. A településen található egy aprócska, de annál érdekesebb tájház, ahol egyedi korondi kerámiákat tekinthetünk meg.

Parajd. Parajd környékén hatalmas sóhegyek biztosítják az alapanyagot a sóbányászat számára. Számítások szerint a mintegy 2600 m mélységig tartó sótömbben több mint 2 milliárd tonna só található. A sóbányába ma látogatóként juthatunk le, 15-30 percenként járó busszal. A hatalmas termekben, a csillogó sófalak között rendkívüli látványban van részünk.


Gyimesek

A gyimesi csángók szerint őseik a katonai szolgálat elől futottak erre az erdős vidékre, ezzel kapcsolatos a csángó szó eredete is: csángó az, aki "elcsángált" (elment) a közösségtől. A Gyimes-völgye a XVII. század utolsó éveitől kezdett állandó jellegű emberi település színhelyévé válni. Itt nem találhatók ún. tömör falvak, csak tanyatelepek, ezek pedig "patakokra", "patakvölgyekre" oszlanak A falusi emberek lételeme a természetközeliség. Kultúrájuk harmonikusan kapcsolódik a környezetük adta lehetőségekhez. Turisztikai látnivalóink értékeit széleskörűen mutatják be a környékbeliek kulturáját, hitvilágát, őszinte természetszeretetét.

Forrás: www.wikipedia.org